Peter White - Playin' Favorites (2006)
Olvasóink értékelése: / 3
ElégtelenKitűnő 
2008. július 26. szombat, 23:46
"Egy álmos angol kisvárosban nőttem fel a hatvanas években, és akkor kezdett el érdekelni a zene, amikor a rádióban meghallottam a Beatles dalait. Nagyjából 8 éves koromban kaptam szüleimtől egy akusztikus gitárt, és szépen haladtam a tanulásban egészen 1967-ig, amikor meghallottam Jimi Hendrix 'Purple Haze' című dalát. Mivel ilyen hangokat nekem sosem sikerült kicsiholnom az akusztikus gitárból eldöntöttem, hogy innentől kezdve életem legfontosabb eleme az elektromos gitár lesz." - meséli Peter White. A brit gitáros - talán az évszámokból is kiderül - nem mai gyerek: 1954-ben született, viszont első szólólemeze "csak" 1990-ben jelent meg. Persze addig sem tétlenkedett: Al Stewart mellett töltött el közel 20 évet, és olyan dalok fűződnek a nevéhez, mint pl. a 'Time Passages'. (Peter testvére Danny sem esett messze a fájától: ő volt a Matt Bianco nevű popcsapat egyik alapítója.)
Érdemes Peter White lemezének összes dalán "végigfutni", hiszen közben egy gyorstalpaló örökzöld-felismerő tanfolyamon is részt vehetünk...

A lemez tulajdonképpen "maradékokból" állt össze, mert az előző, ismert dalokat feldolgozó 1994-es lemeze után maradt egy kazetta olyan demókkal, amelyek arra az albumra nem fértek rá. Ezt a kazettát találta meg Peter White, így ez lett a lemez alapja.
Az első dal a What Does It Take (To Win Your Love). (Egyik) szerzője Johnny Bristol, eredeti előadója Junior Walker. Peter White előtt is sokan előadták, mint Candy Dulfer, Kenny G, Carlos Santana, Garland Jeffreys, vagy éppen a lemezen egyébként közreműködő is Jonathan Butler.
A The Look Of Love eredetileg az 1967-es James Bond filmhez, a Casino Royale-hoz készült betétdelnak, ám gyakran játszott sztenderd lett belőle. A szerzője Burt Bacharach, akinek nevéhez olyan klasszikusok is fűződnek, mint pl. az I Say A Little Prayer.
A harmadik dal a Déja Vu, amelyet eredetileg Dianne Warwick énekelt, itt Peter gitárja mellett a smooth jazz "nagyágyú" Boney James fújja a szaxofont, és a lemez producere Paul Brown dobol.
A Mister Magic a lemez legsikeresebb dala. Az eredetijét Grover Washington Jr. játszotta, ám ez a verzió felkerült a Radio & Records listára, és 2007 nyarán két hónapig volt első - ezt az eredményt azóta sem tudta felülmúlni senki. Illusztris a zenészek névsora is: Bob James és Paul Brown is játszik a dalban, amely nagyon groove-os, még bulikon is kifejezetten játszható!
Ezután jön a mindenki által ismert Lovely Day, természetese Bill Withers dala, ám ebben a verzióban mindössze hárman játszanak: Peter White gitározik, Jonathan Butler vokálozik, míg a basszust és a billentyűket Chuck Cymone kezeli. Sok átirat készült már ebből a dalból, de az egyik legkellemesebb, igazi smooth jazz verzió ez lett.
A Crazy Love szerzője és eredeti előadója Van Morrison, engem ez a dal kísértetiesen emlékeztet a Days Like This-re, dehát az is Morrison dala...
A hetedik a Sunny, melyet Magyarországon szinte mindenki a Boney M-féle verzióban ismer, pedig az eredeti szerző Bobby Hebb is játszotta - igaz nem akkora sikerrel.
A nyolcadik dal, a For The Love Of You is a hetvenes évek egyik klasszikusa: az Isley Brothers 1975-ös The Heat Is On című lemezén található - no meg persze itt is. Ez a muzsika is a sztenderdek között szerepel, hiszen játszotta már (a teljesség igénye nélkül) Kim Waters, Najee, Earl Klugh, a Boyz II Men, Norman Brown és Candy Dulfer is.
Eztuán jön a megunhatatlan Hit The Road Jack, melyet Percy Mayfield komponált, és eredetileg Ray Charles adott elő (ez a dal azon kevesek közül való, melyet Jack Kerouac is megemlít Az Úton című könyvében...) A Peter White-féle verzió igazi "sláger": szinte minden Jazzy bulin felcsendül, és sikert is arat. Az egészet ketten adják elő: Peter White gitározik, a basszust Roberto Vally kezeli, a "vokált ők ketten, valamint Paul Brown és a billentyűs DC adják hozzá.
A You Are Everything a The Stylistics slágere volt, melankólikus dallam, melyben a vokált egy másik soul legenda, Jeffrey Osbourne énekli, közben pedig Richard Elliott szaxofon játékában gyönyörködhetünk.
Ahogy mondani szokták, "végül, de nem utolsó sorban" egy Darryl Hall & John Oates sláger került a korongra, a One On One. A profin meghangszerelt dalban egyszer csak feltűnik egy trombita, és érezni lehet, hogy nem akárki fújja: Rick Braun.

Összefoglalva: ez a lemez, a korábban emlegetett Rippingtons album mellett tökéletesen bemutatja mi a smooth jazz: mindenből pont annyi, amennyi kell.
Arról pedig a smooth jazz előadók sajnos nem tehetnek, hogy azok a munkáik, melyekbe időt, energiát (és pénzt) ölnek, olykor liftzeneként végzik. Ahogy mondani szokták: a hiba NEM az ő készülékeikben van. Szerintem.

Cím: Playin' Favorites
Előadó: Peter White
Kiadó: SONY BMG MUsic
Kiadás éve: 2006
Katalógusszám: 82796 94992 2

Tracklista:
1. What Does It Take (To Win Your Love)
2. The Look Of Love
3. Déja Vu
4. Mister Magic - YouTube link!
5. Lovely Day
6. Crazy Love
7. Sunny
8. For The Love Of You
9. Hit The Road Jack
10. You Are Everything
11. One On One

Facebook-ra vele!


Hozzászólások
RSS
Csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá!

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."