Vladimir Cetkar - We Will Never End (2007)

2008. augusztus 18. hétfő, 22:20

Azt természetesnek vesszük, hogy a jazz (funk, soul) nagyjai Nyugatról érkeznek, hiszen arrafelé semmilyen "gondolatficam" nem gátolta a tehetségek kibontakolzását, akinek volt tudása, megtalálhatta a sikerhez vezető utat. 1990-től kezdve (elvileg) mindenki számára nyitva áll a showbusiness, ám az évtizedes berögződéseket nehéz (ha nem lehetetlen elhagyni.) Talán éppen ezért lehetséges az, hogy a "nyugati" műfajokba inkább a fiatalok képesek betörni, mint az egyébként nagy rutinnal és tehetséggel rendelkező "öregek". Hogy ez Magyarország tekintetében így van-e, nos, nem ennek a cikknek a témája, de Macedónia esetében legalább egy esetről tudunk.
Tudunk?

Egy szegénylegény elindul szerencsét próbálni, az már csak hab a tortán, hogy a tehetsége megvan ehhez - ezt mondhatjuk először, miután meghallgattuk a lemezt, mert "ahhoz képest, hogy macedón..." - de ez csúnya előítélet lenne, maradjunk a tényeknél.
A kis Vladimir szülei bátorítására indult neki a világnak, igaz előtte megkapta az "útravalót": az otthoni bakelit gyűjteményben volt Crusaders, Earth, Wind & Fire... A cél a Berklee volt és be is jött, de ehhez egy olasz - stílusosan - intremezzo kellett: a legendás bostoni iskola Perigiában tartott felvételit, és az mág Macedóniától sincs olyan nagyon messze. Vladimir jött, látott és győzött, 1996-ban kezdett tanulni a Berklee-n.
Nem sokkal ezután jelent meg elős lemeze, amely még jazz volt, ám a második már kifejezetten soul-os funk-os.

Szinte minden dalban érezhető azon művészek hatása, akiket Vladimir gyermekkorában hallgatott, és ezt ő sem tagadja: arra a felvetésemre, hogy a vonós hangszerelésben én a Jamiroquai hatását vélem hallani ezt mondja: "Á, a Jamiroquai? Nos az a helyzet, hogy kapcsolatban állok Simon Hale-lel, ő a Jamiroquai zenei elemeiért felel, és mivel Simon sokat segít nekem a hangszerelésben, remek visszajelzést adott például az In The Open Space című dalomról. Szóval amikor azt mondod, hogy Jamiroquai, akkor tulajdonképpen Simon Hale-ről beszélsz mert neki köszönhetjük a remek hangzást. A We Will Never End-ben ős is benne van, és persze az Earth, Wind & Fire - ám a sztorit mágis én mesélem."

A dalokból kiderül, hogy bár erős a példaképek hatása, Vladimir-nek sajátos, egyedi énekstílusa van, mely ezer közül is felismerhetővé teszi. A Soul Splendor kifejezetten George Benson-t idézi, akiről Vladimir ezt mondta: "Egyszer lehetőségem nyílt arra, hogy személyesen Bensontól lessek el trükköket, és hidd el, nagy álmom vált valóra ekkor. Szerintem George Benson stílusa univerzális: maghallgatod, és azt veszed át belőle, ami éppen az adott dalhoz kell."

A lemez mindössze 28 perc, de hallható benne a Lehetőség, így nagy L-lel. Mert Vladimir már megtanulta az alapokat, megvan a tehetsége, megvannak a példaképei, így csak idő kérdése, hogy mikorra növi ki magát... Mindegy, mi elmondhatjuk, hogy ott voltunk a kezdeteknél... (Remélem a CD hamarosan kapható lesz a 90.9 Jazz webshop-jában.)

Előadó: Vladimir Cetkar
Cím: We Will Never End
Kiadó: Szerzői
Kiadás éve: 2007
Katalógusszám: n.a.

Tracklista:
1. We Will Never End - YouTube link a készítéséről!!!
2. In The Open Space - YouTube link!!!
3. Born For The Screen
4. All For You
5. Soul Splendor
6. The Magic Hill Of Lihnid
7. Ocean Of Love (Bonus Track)

Facebook-ra vele!

Íme Vladimir a Jazzy stúdióban: