|
2010. november 09. kedd, 15:22 |
 Talán nem túlzok ha azt mondom, hogy ez Az Év megjelenése... Quincy Jones 1995-ben adott ki utoljára lemezt, ezért a rajongók joggal várhatták az új anyagot. Márpedig ebben nem fogunk csalódni, mert olyan a közreműködők névsora, mint egy kisebb USA For Africa... Akon-tól usher-ig, Mary J. Blige-tól Wyclef Jean-ig itt van mindenki! Alant pedig nem is akárki, maga Q ajánlja dalait, én pedig csak lefordítom az információkat, hogy addig is csorgathassuk a nyálunkat, amíg megérkezik a kis ezüst korong és ronggyá nem hallgatjuk.
|
|
Bővebben...
|
|
 A napokban jelenik meg Richard Earnshaw új lemeze olyan közreműködőkkel, mint Roy Ayers, Kenny Thomas vagy Jocelyn Brown. Mihelyest végighallgattam, jön az ajánló, addig lehet lájkolni a Facebook-on!
|
|
2010. augusztus 03. kedd, 08:33 |
Három dudás egy csárdában! Funk, r&b és smooth jazz egy lemezen! Ember legyen a talpán, aki ennek helyet talál a lemezboltban! Talán a legjobb, ha 'Brian Culbertson' név alatt keressük, mert ott akad még egy hasonlóan zseniális, sokoldalú lemez (melyről már írtam anno). Igaz, annak a lemeznek egyértelműbb volt a címe, de aki megvette azt, annak nem lesz lehetősége hezitálni eme album esetében sem. Szeretni fogják ezt a funky kedvelők, a soul szerelmesei, de még a smooth jazz elkötelezett hívei is. ha azt mondjuk, hogy a jövő valószínüleg a sokoldalúságé, akkor ez a jövő lemeze ma.
|
|
Bővebben...
|
|
2010. július 20. kedd, 00:00 |
 Ez tipikusan az a lemez, amiből egy nem elég... A Duets első része még sorszámozás nélkül jelent meg, mert akkoriban nem is gondoltak arra, hogy ebből lesz második is. Az elsőt már bemutattam egy korábbi cikkben, azonban a második rész is megér egy misét... hát még egy cikket! Még az előző lemeznél említettem, hogy minden közreműködő művész izgatott volt, Luther Vandross például azt mondta Phil Ramone-nak: "Phil, ő [mármint Sinatra - Jazzkovács] nem is hallott rólam!" Aretha Franklin majdnem elájult a felkérés hallatán, Patti Labelle pedig egy üveg bort rendelt a felvételek előtt, hogy magabiztosabbnak tűnjön.
Ha az első rész látványos volt, akkor a másodikról elmondhajtuk, hogy alapos dokumentáció.
|
|
Bővebben...
|
|
2010. június 09. szerda, 08:04 |
 Vannak tipikusan szvinges hangok, mint például maga Sinatra, Tony Bennett, Diane Schuur, vagy mondjuk Paul Anka. Aztán vannak a soul hangok: Luther Vandross, Aretha Franklin, Anita Baker... Vagy a pop-rock Hangjai, mint pl. Bono. Ők mind megállják a helyüket a saját "pozíciójukban", de mi van akkor, ha társítjuk őket? Hogyan teljesít a soul, a pop, a rock hang szvinges környezetben? Elég, ha odatesszük, és majd ott is hozza a saját stílusában megszokott formáját? Nos, szerintem erre hiba lenne azonnal rávágni, hogy igen! Sokszor hasonlítottam már énekest borhoz: beérik, íze-zamata van, megfelelő alkalmakra tartogatjuk, ám ha maradunk a boros hasonlatnál, akkor az is kiderülhet, hogy nem mindenből lehet cuvée-t készíteni még akkor sem, ha mindkét összetevő brilliáns...
|
|
Bővebben...
|
|
2010. május 04. kedd, 09:12 |
Hihe tnénk, hogy ha egy művész már nagy név, akkor tulajdonképpen mindegy mit csinál, úgy is megveszik a lemezét. Nos ez majdnem igaz, mert az ember szinte önkéntelenül nyúl George Benson új albuma után, de 2010-ben azért hamarabb szedik le a keresztvizet a "kényelmes" művészről, mint mondjuk két évtizede. Három évet kellett várni arra, hogy az előző, Al JArreau-val közös lemez után George Benson új szólóalbummal jelentkezzen, azonban szerintem az az album megérte a várakozást, mert George nem kényelmesedett el A Jazzy e cikk írásának pillanatában 4 dalt is játszik az albumról, a Billboard smooth jazz listára eddig "csak" a Living In High Definition került fel, de ez gyaníthatólag nem különösebben hozza ki a sodrából Bensont.
|
|
Bővebben...
|
|
|