I. Jazzy Groove Party...

2008. november 14. péntek, 17:14

Nagy volt a várakozás, nagyon sokan jöttek el, és szerintem mindenki remekül érezte magát. Nagyjából ennyi az, amit alig egy nappal az I. Jazzy Groove Party után elmondhatok. Az egyéb véleményeket szívesen látom itt is, bár a "brancsból" Szilvikén és Timilin kívül mást nem tudtam felfedezni...

Amikor megfogalmazódott bennünk a Jazzy Groove buli ötlete arra gondoltunk, hogy megmutatjuk a partnereknek, hogy milyenek vagyunk, milyen zenéket játszunk, és milyen hangulatot tudunk kerekíteni. Ehhez kerestük a méltó helyszínt és közreműködőket. A helyszín - mint kiderült - Budapest egyik legelegánsabb étterme a Choco lett, de nem csak azért, mert elegáns, hanem azért is, mert nem idegen tőle a partizás: van pl. kialakított diszkós pult, hangosítás, stb.

A tulajdonosnak is tetszett az ötlet, és amikor a rendezvényt "megszondáztuk" a partnerek körében, meglepően sok és jó visszhangot kaptunk: ők is úgy gondolták, hogy szükség volna végre egy olyan bulira, ahol azok is összegyűlhetnek, akik egyébként keveset, vagy egyáltalán nem járnak klubokba. Ez igen sajnálatos, mert ez a réteg ugyan megengedhetné magának, de még itt a fővárosban sincs egy olyan hely, ahol a 25 felettiek anélkül érezhetnék magukat jól, hogy sihederek lökdössék őket a bárpultnál. No és akkor még nem beszéltünk a zenéről, mert ugyan teli a város a "retró" és "funky" bulikkal, de azokban jobbára az agyonjátszott dalok mennek unos-untalan.
Hát kérem, nálunk szerintem láthattak-hallhatak újat a bulizók! Nem tagadom, mi is játszottunk klasszikusokat, de mondjatok még egy helyet a városban, ahol pl. Nils Landgren-re lehet ropni... Ahol úgyanúgy megszólal a Son Of A Preacher Man, mint a Soul Bossa Nova, a Montana Sextet, de a Bossasonic is. Na jó, konkrét helyet nem tudok, de annyit biztosan, hogy ott, ahol vagy Urban kollégra, vagy én játszom...

Este 8 órától kezdve szépen jöttek partnereink, akiket welcome drink-kel, és a háttérben kellemesen duruzsoló lounge zenékkel vendégeltünk meg - előbbiért a Southern Comfortnak, utóbbiért Urban kollégának ját köszönet. Szépen összegyűltünk 10-re, és ekkor lépett színpadra Éliás Jr. Egy aprócska technikai problémától eltekintve szerintem remekül sikerült a fellépése, saját dalai mellett Barry White-ot is énekelt, márpedig ez a stílus igen kedvelt mifelénk.
Éliás Jr. után kezdtük a "gépzenét", méghozzá funky-t, melyre olykor a Feelharmonx játszott rá élőben. Mive ekkor már fél 11 után jártunk, (sajnos) többen távoztak azok közül, akik korán jöttek - nyilván az is befolyásolt sokakat, hogy másnap azért még be kellett menni a munkahelyükre. Szerencsére a minden party-n hagyományosan megjelenő "kemény mag" itt is maradt, úgyhogy hajnali 2-ig zenéltünk-táncoltunk.

Ahogy mondani szokták: folyt. köv.

(Ha a képeket szeretnéd letölteni egyetlen .zip fájlban, KATTINTS IDE!) (cca 5M)