Montreux - minden, ami NEM zene - első rész
Olvasóink értékelése: / 4
ElégtelenKitűnő 
2008. július 22. kedd, 17:43
Habár itt látható a Jazz Fesztivál logója, ez a bejegyzés mégsem (teljesen) arról szól. Szeretném megosztani benyomásaimat, élményeimet már csak azért is, mert ugyebár a szó (meg a szerver) elszáll...
Szóval ide írok mindent, amit az utazással kapcsolatban érdemes megosztani az érdeklődőkkel.
Igen, az utazás. Amikor április 17-én nyilvánosságra hozták a fesztivál programját, azonnal kitaláltuk, hogy a "legerősebbnek tűnő" három nap a 14-15-16 lesz. Ehhez szerveztünk mindent, de pl. áprilisban lekötni egy júliusi fapadost már lehetetlen - ennek megfizettük az árát, szó szerint. Arról nem is beszélve, hogy az akkreditálási kérelmek leadási határideje május 31 volt, így valóban más megoldás után kellett néznünk.

Mivel létezik közvetlen Budapest-Genf fapados, ez lett volna a legjobb, de mondom, lecsúsztunk róla. Végül a Swiss mellett döntöttünk, mert a Budapest-Zürich, Zürich-Genf oda-vissza pont feleannyiba került, mint a MALÉV Budapest-Genf járata. Genfből mindenképpen vonattal kellett mennünk Montreux-be, de ne szaladjunk annyira előre. Zürichbe 1 óra 10 perc alatt értünk, ott várnunk kellett az átszállásra. Én 1996-ban jártam utoljára Svájcban, azóta csak olvastam ezt-azt. Például olyanokat, hogy a betelepülőket nagyon komoly eljárás után engedik csak megtelepedni. Állítólag az adott város lakói - kérésre - megkapják az "idegen" adóbevallását is, és ennek alapján helyi népszavazáson döntenek az illető sorsáról. Elég komolyan hangzik!
Na, ehhez képest az első ember (a határőrön kívül), akibe a zürichi repülőtér büféjében futottam, egy indiai férfi volt - mellesleg tökéletes francia kiejtéssel. Egy repülőtéri állás mindenképpen alapos káderezést igényel, ezért volt számomra meglepő az indiai jelenléte. Nem vagyok rasszista, de vagy nem volt igaz a betelepülők kontrolljáról szóló hír, vagy azóta a svájciak sokat lazultak. Mint később kiderült, ez utóbbi lehet az igaz...
Zürichből 30 perc alatt értünk Genfbe, a gép gyakorlatilag felszállt és leszállt (5500 méternél nem mentünk magasabbra, és 650 km/h-nál nem mentünk gyorsabban). A genfi repülőtér alatt megy a vasút, amely bevisz a főpályaudvarra, és onnan röpke 70 perc alatt lehet elvonatozni Montreux-be. Egy svájci hölgy szerint a Genfi-tó olyan, mint egy "croissant", melynek egyik csücskben van Genf, a másikban Montreux. Az út szép - lett volna, ha nem esett volna az eső. Ám nem ez volt a legmeglepőbb, hanem maga a vasút. Olyan csendesen megy, hogy gyakorlatilag nem lehet hallani. A fülkék még másodosztályon is tiszták és rendesek, így valóban élvezet az utazás. A vonaton van hangosbeszélő is, aki minden közérdekű információt három nyelven mond el: franciául, németül és angolul.
Esetünkben volt mondanivalója, mert a vonat egy áramszünet miatt 20 percet késett, és ezt el is mondták vagy ötsztör. Ja, és minden alkalommal elnézést kértek a kellemetlenségért... Welcome to Európa.

Genfi-tó

Végül este 9 után érkeztünk meg Montreux-be, és a pályaudvartól elgyalogoltunk a Helvetie szállodáig. Már meg sem lepődtünk azon, hogy kínai volt a portás (mint később kiderült, a személyzet nagy része is.) Letettük a csomagokat, és azonnal a Kongresszusi Központba siettünk egy kis fesztivált szagolni.
Út közben értek az újabb meglepetések: az általam 1996-ban tapasztaltakhoz képest jóval nagyobb nyüzsgés, és ... hogy is fogalmazzak kultúráltan ... jóval nagyobb merítésű embertömeg. 1996-ban az egész úgy nézett ki, hogy a svájci - esetleg francia - fiatalok leruccantak a tóhoz egy kis bulizásra. 2008-ban azonban több volt a kínai, indiai és arab, mint a fehér ember. Ez nem előítélet, ez tény. (Másnap egyébként láttuk, hogy nem csak a közönség ilyen heterogén, hanem a városka lakossága is...)
Szóval volt ott mindenféle náció, és ennek megfelelően mindenféle étkezde (átfutott az agyamon, hogy egy magyar étkezdével vajon mennyit lehetne keresni...) a dönertől a kolbászon át a kínai tengeri herkentyűkig. Még egy változás 96-hoz képest: akkor csak a fesztivál "saját" pénznemével a JAZZ-zel lehetett fizetni, idén már mindent elfogadtak: frankot, eurót, sőt még angol fontot is.

(folyt.köv.)
Hozzászólások
RSS
Csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá!

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."