Médialejátszó
Felhasználói menü
Szavazás
Népszerű cikkek
- I. Jazzy Groove Party... - fotókkal!!!
- Az első Jazzkovács mix - frissítve!
- Smooth jazz mix!
- Soulful & Sexy 1
- Igényes szórakozóhely harmincasoknak?
- Soulful & Sexy 2
- Jojo Effect - Ordinary Madness (2009)
- Montreux Jazz Fesztivál - Quincy Jones
- Kis Rákfogó Együttes
- The Rippingtons feat. Russ Freeman - Life In The Tropics (2000)
| Unalmasak a kereskedelmi rádiók? |
| 2009. március 31. kedd, 13:08 | |||||
 Nemrég került fel a Kreatív.hu honlapra egy cikk arról, hogy a hallgatók szerint a kereskedelmi rádiók unalmasak. Érdekes a mondanivaló és persze az alapját képező felmérés is, mert számomra nem csak válaszokat ad, de további kérdéseket is felvet. Rágjuk át magunkat a cikk néhány állításán, nézzük meg mi lehet mögötte - elsősorban is a 90.9 Jazzy szemszögéből.A cikk elolvasása után "nem tud nem eszembe jutni" a Petőfi tavalyi arculatváltása, a helyzet (azóta tartó) ellentmondásossága, és persze a piaci szereplők reakciói. A nagy kereskedelmi rádiók azonnal támadtak, érveik között sok olyan volt, amellyel magam is egyet tudtam érteni, de azt sem vitattam, hogy egyszerűen féltik piaci pozíciójukat. A vita központja egyébként az volt, hogy vajon a közszolgálati rádió (és itt fontos a "közszolgálati" szó, mert ez ugyanúgy kötelességek és jogok sűrű hálója, mint a "közműsor-szolgáltató", és a "kereskedelmi"), szóval hogy egy közszolgálati rádió büntetlenül megteheti-e azt, amit a Petőfi tett. Szerintem nem, de nem is ez most a legfontosabb, hanem az, hogy a friss kutatás olvastán felmerült bennem, hogy ez valamiféle utólagos önigazolás... Márpedig ha ennek szükségét érzik, akkor "valami bűzik Dániában"... Ha már a szakma képtelen közös nevezőre jutni a "királyi" rádió akciójának megítélésében, hát "kérdezzük meg a népet". Erre pedig a legjobb (?) módszer a közvélemény-kutatás. Lássuk. "A 2500 megkérdezett 71 százaléka szerint jó dolog, ha egy könnyűzenei adó gyakran sugároz vadonatúj zenéket, amelyeket még sehol nem adtak. Korosztályi bontásban egyébként a 30-49 éveseknek is majdnem 80 százaléka támogatja az új zenék sugárzását." Gyanítom, hogy ez meglepetésként érte a nagy kerrádiók vezetését, ugyanis az évtizedek alatt ott azt tanultuk, hogy a hallgató szereti az állandóságot, szívesebben hallgatja a megszokott, ismert dalokat, mint elhagyni a járt utat a járatlanért - új dalért. Mentségünkre legyen mondva, hogy ezt mindig a külföldi tulajdonosok hangoztatták, a kevés hazai (értsd: magyar) értetlenkedőt mindig kioktató hangon irányították el. Ilyenkor előjött az "ultimate" érv a teszt, amelyen mindig jobban szerepelnek az ismert dalok, mint az újdonságok. Na, erről is érdemes lenne írni egyszer. De visszatérve az idézetre: még ha igaz is lehetett valaha a nyugati okoskodás, ebből a felmérésből pont az ellenkezője derül ki. Ennyi elég alapozásnak. A következő két bekezdésnél lesz aztán "szaga" a dolognak, mert számomra úgy tűnik, mintha a közszolgálatit mosnák ezzel a szöveggel. "A megkérdezettek majdnem pontosan kétharmada fontosnak, vagy nagyon fontosnak tartja azt, hogy a közpénzből finanszírozott rádió játsszon magyar zenét és mutasson be fiatal magyar tehetségeket. A legtöbben egyetértettek azzal, hogy ha a közrádiónak három országos adója van, akkor abból egynek a fiatalokhoz kell szólnia. A 30 év alatti fiatalok az átlagosnál is nagyobb arányban (88 százalék) támogatják a nekik szóló közszolgálati rádió ötletét, de az 50 év felettiek estében is 77 százalék pártolja ezt." Értitek, ugye? Mi megmondtuk, mertük, tettük! Egyébként önmagában véve ez még hihető is, a magyar embernek (még) nem ment el (teljesen) a józan esze, arról nem is beszélve, hogy a közszolgálatba ez akár be is férhet. Egyszer hallottam egy számomra elfogadható magyarázatot a közszolgálatiságról, akkor éppen a Bartók Rádió kapcsán. Az elmélet a következő: ha egy rádió zenét szolgáltat, vagyis egyik dalt játsza a másik után (esetleg állomásazonosítóval elválasztva), akkor az pontosan az, ami a neve: zeneszolgáltatás. Lehet így is operákat adni, végtére is nem mindenkinek van pénze elmenni az Operaházba, de ez ettől még nem közszolgálat. Ám ha két opera között egy szakértő elmondja, hogy ezt a művet ki írta, milyen körülmények között, ki és mikor adta elő, miért érdemes ismerni, mire kell vele kapcsolatban figyelni - szóval ha a zenén kívül olyan információk hangzanak el, amelyek a hallgatót informálják, látókörét, műveltségét szélesítik, akkor már igenis ellátunk közszolgálati feladatot. No, eddig az elmélet, amelynél jobbat még nem hallottam. Látszólag semmi köze a fenti idézethez, a lényeg itt az, hogy "A legtöbben egyetértettek azzal, hogy ha a közrádiónak három országos adója van, akkor abból egynek a fiatalokhoz kell szólnia." Én ebben az esetben arra lennék kiváncsi, hogy az erre vonatkozó kérdést hogyan tették fel? Mert azon igenis sok múlik... A felmérés végére egyébként odatették a pártkongersszusokról ismert, a megkérdőjelezhetetlenséget igazoló "másik oldalt" is, elvtársak! "A 30 év alattiak 80 százaléka véli úgy, hogy nincs semmi kivetnivaló abban, hogy a közpénzből gazdálkodó MR2-Petőfi zenei adóként működik. A teljes minta alapján azonban csak 58 százalékuk helyesli, míg 33 százalékuk gondolja úgy, hogy nincs szükség közpénzből finanszírozott minőségi könnyűzenei adóra." Mint látható, a lakosság ugyan nem sorakozott fel teljes egészében az elgondolás mögé, de jelentős részük ("véletlenül" több, mint 50%) támogatja azt. S hogy mi köze mindehhez a Jazzy-nek? Nos, szerintem a felmérés minket (is) igazol. A Jazzy ugyanis tiszta elképzeléssel lépett a piacra: úgy gondoltuk, hogy az általunk megcélzott hallgatók elviselik, kedvelik, sőt elvárják, hogy olyan dalokat játsszunk, amelyeket mások nem. A rádió által sugárzott dalok, előadók 99%-t senki más nem játssza Magyarországon, a Jazzy által megrendezett két Jazzy Jazz Dalverseny legalább annyit tett a magyar zenéért, mint a többi rádió által együttesen rendezett ilyen jellegű megmérettetések (voltak ilyenek?). És mi még csak nem is közpénzből gazdálkodunk...
Csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá!
3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |
